Címkék

2015. július 2., csütörtök

Erdős Olga - Sós vizeken át…

(Patríciának)

Sós vizeken át látlak olykor,
s alig hiszem el, hogy vagy.
Már nem emlékszem,
milyen volt a mozdulat

2014. október 2., csütörtök

Alda Merini - Himnusz (Inno)

Ha ölembe és lelkembe raknád
a szerelem édességes magvát;
fent enyhe-hűs áramlat lenne az éter,
melytől könnyebb a lélegzetvétel.

Alda Merini - Valaha szerettelek (Una volta ti amavo)

Valaha szerettelek.
Mindig olyannak láttalak,
akár egy szerzetest:
csuhád csupa folt,
szandálod is szakadt.

Erdős Olga - Filmkockák

Akkor éjjel búcsúzásképp legszívesebben megcsókolta volna a férfit. Egyébként utálta a búcsúzkodást. Elmúlás szaga van olyankor a levegőnek és szomorúság ízű a szó.
Ezúttal nem volt az. Könnyed volt a világ és esőillat pergett alá a hatalmas fák leveleiről.

Furcsa, hogy egy-két nap alatt évtizedek múlnak el, teljesen eltűntetve, de legalábbis ködös fátyollal vonva be az emlékeket. Akár egy álom, talán meg sem történt az egész. Hiszen másképp tudná, hogy milyen színű a szeme. Kék? Szürke? Borostyánbarna? Esetleg zöld?
Nem tudta. Ugyanúgy, ahogy az arca részleteit sem sikerült felidéznie. Pedig gondolatban újra és újra végigpörgette az este történéseit, így próbálva előbbre jutni.
A sziluettje meg volt, a kézfeje is, ami egyszer – talán véletlen – az övéhez ért, a mosolya távolról, és egy mozdulat, amibe beleborzongott, ahogy eszébe jutott.

Erdős Olga - Ego

Egyedül akarok lenni magammal. 
Külvilág nélkül. 
Csak a sötétlila semmi és én.
Zsibbadtan lebegnék a térben, elfelejteném az időt, a szavakat.
Egysejtűként volna jó a teremtés kezdetén. 
Csak ösztönökkel – gondolatok nélkül sodródni, vagy épp megállni. 
Aztán osztódni. 

Erdős Olga - Világvándor(om)

Lépted vörös sivatag mindent belepő homok szele,
Arcod fjordok által ölelt öböl csillanó tele.

Illatod a végtelen óceán kéklőn sós hulláma,

Erdős Olga - Negatív bolygóállás

Amikor senkihez sincs türelmem,
Amikor hard rock zúg a fülemben.
Amikor körmöm a hátadba vájnám,
Amikor nem kérdezném: „fáj tán?”

Amikor mosoly nélkül, megvetően nézek,
Amikor mindezért elnézést sem kérek.